A teljes cikk hamarosan az Üzletfejlesztés és Üzleti innováció Portálon >>> lesz olvasható - addig a rövidített változat:
A francia nemzeti kutatási és innovációs stratégia és annak három fő prioritása
2009. július 8-án Valérie Pécresse kutatási és fölsőoktatási miniszter ismertette a nemzeti kutatási és innovációs stratégia megalkotásának előkészítése érdekében lefolytatott széles körű egyeztetések eredményét - ennek értelmében a konkrét stratégia kidolgozását három prioritás köré építik föl, ezek: egészségügy, élelmezés és biotechnológia, környezetvédelem és ökotechnológiák, információ-, kommunikáció és nanotechnológiák. A hat hónapos, mintegy 600 tudós, kutató és más jelentős közéleti személyiség bevonásával végzett egyeztetést követően megfogalmazott dokumentumot az elkövetkezendő időben több jelentős szervezetnek (Akadémiák, a Parlament Kutatási és Technológiai Bizottsága - OPECST -, valamint a kormány különböző tudományos testületei) küldik meg bírálatra, majd ezt követően kerül az a miniszterek tanácsa elé.
Mint ismeretes, Nicolas Sarkozy köztársasági elnök január 22-én jelentette be, hogy a tavaly elhatározottaknak megfelelően megkezdődik a nemzeti kutatási és innovációs stratégia kidolgozását előkészítő országos konzultációs folyamat - hasonlóan a környezetvédelem terén már lefolytatott Grenelle de l'environnement"-hoz. A köztársasági elnök aláhúzta: a kutatás és innováció a kulcsa annak, hogy Franciaország kilábaljon a jelenlegi gazdasági válságból, meggyőződése szerint ez a két terület hihetetlen fontos szerephez jut a "most formálódó új világban". Nicolas Sarkozy szerint az a tény, hogy François Fillon miniszterelnök tavaly év vége előtt már megbízta Valérie Pécresse kutatási és felsőoktatási minisztert egy kutatási és innovációs stratégia kidolgozására egyértelműen arra vezethető vissza, hogy ennek - és a XXI. század kihívásárai választ adni képes felsőoktatási rendszer - hiányában Franciaország képtelen lesz fölvenni a gazdasági versenyt másokkal.
A munkacsoportok a következő követelmények figyelembe vételével alakították ki álláspontjukat a jövőre vonatkozó kihívásokkal kapcsolatosan:
- az alapkutatások támogatásnak politikai prioritássá tétele, mivel ezek elengedhetetlenek a jövő generációinak megfelelő képzéséhez,
- a társadalomtudományok szerepének erősítése minden területen a pluridiszciplinaritás erősítése és ezen keresztül a technológiai szakadékok leküzdése érdekében,
- a társadalmi elvárásoknak megfelelően a biztonság növelése, a kockázatkezelés hatékonyságának növelése úgy a polgárok, mint a gazdaság egyes területei terén,
- az innovációs "ökoszisztéma" megerősítése annak érdekében, hogy a kutatás valóban a gazdasági versenyképességet legjobban segítő eszközök egyike lehessen, így a nemzeti kutatási és innovációs stratégia a gazdasági fejlődésen és a munkahelyteremtésen keresztül a társadalmat szolgálja,
- a kutatás nemzetközi kapcsolatainak erősítése, elsősorban európai együttműködési keretekben.
A fő prioritások a következők:
1. Egészségügy, élelmezés, biotechnológia
E területen elsősorban a társadalom részéről megjelenő új "félelmek", problémák (öregedés, új, eddig nem ismert fertőző betegségek megjelenése, stb.) előretekintő kezelése, valamint az élelmiszer- és élelmezés-biztonságnak való megfelelés jelenti a legfontosabb feladatokat, ideértve az ezeket biztosító gazdasági-ipari hátteret is.
2. Környezetvédelem és ökotechnológiák
A nemzeti kutatási és innovációs stratégia ezen pontja gyakorlatilag lefedi a "Grenelle de l'environnement" során megfogalmazott és annak kutatási operatív bizottsága által is kidolgozott témaköröket.
3. Információ-, kommunikáció és nanotechnológiák
Az információs technológiák a hétköznapi élet gyakorlatilag minden területén jelen vannak és segítségükkel számos kihívásra válasz adható nem csak a gazdaság, de példának okáért az energetika vagy az egészségügy területén is.
Forrás: Somogyi Norbert, TéT attasé
