HTML

Innováció blog

Címkék

2009 az innováció és kreativitás éve (1) 2009 június (1) akkreditált innovációs klaszter (1) alapkutatás (1) állam (1) biotechnológia (1) blog (1) blog.hu (1) darfü (1) dél alföldi regionális fejlesztési ügynökség (1) és (1) európa (2) fejlesztési (1) fidibe (1) finanszírozás (1) forrás (1) freeblog (1) g20 (1) gábor dénes díj (1) gazdaságélénkítő csomag (1) gazdaságfejlesztés (1) gazdaságfejlesztési operatív program (3) gazdasági versenyképesség (1) gop (1) harsanyi istván díj (1) információs technológia (1) inkubátorház (1) innováció (17) innovációpolitika (1) innovációs (9) innovációs alap (1) innovációs klaszter (1) innovációs konferencia (1) innovációs lánc (1) innovációs pályázat (1) innovációs park (1) innovációs portál (1) innovációs potenciál (1) innovációs program (1) innovációs projekt (1) innovációs stratégia (1) innovációs szövetség (1) innovációs tevékenység (1) innovációs ügynökség (1) innováció blog (2) innováció és kreativitás (1) innovál (1) innovatív (2) innovatív cég (1) innovatív gondolkodás (1) innovatív magyarország (1) képzés (1) kibontakozás (1) kis és középvállalkozás (1) kis és középvállalkozás (1) kkv (2) konferencia (1) konzorcium (1) környezetvédelem (1) közép magyarországi operatív program (1) közép pannon zrt (1) kreativitás (1) kutatási (1) kutatási és technológiai innovációs alap (1) kutatási és technológiai innovációs tanács (1) kutatás és fejlesztés (1) kutatás fejlesztés (2) kutató (1) kutatóhely (1) kutatók éjszakája (1) kutit (1) k f (3) lisszaboni stratégia (2) magyar innováció (2) magyar innovációs szövetség (3) menedzsment (1) misz (1) nanotechnológia (1) nemzeti fejlesztési ügynökség (1) nemzeti innovációs dialógus (1) nemzeti kutatási és innovációs stratégia (1) nemzeti kutatási és technológiai hvatal (1) nkth (1) ökotechnológia (1) oktatás (1) operatív program (1) pályázat (1) pannon novum innovációs ügynökség (1) stratégia (1) szeged (1) technológia (2) technológiai inkubátorház (1) tudásra építő vállalkozás (1) tudomány (2) tudományos fesztivál (1) új innovációs programok (1) úmft (1) uniós forrás (1) üzlet (1) üzletfejlesztés (2) üzletfejlesztő (1) üzleti élet (1) üzleti innováció (3) versenyképesség (4) Címkefelhő

Friss topikok

Linkblog

Vigyázó szemeteket a francia innovációra vessétek!

2009.08.10. 10:41 Innováció

A teljes cikk hamarosan az Üzletfejlesztés és Üzleti innováció Portálon >>> lesz olvasható - addig a rövidített változat:

A francia nemzeti kutatási és innovációs stratégia és annak három fő prioritása

 

2009. július 8-án Valérie Pécresse kutatási és fölsőoktatási miniszter ismertette a nemzeti kutatási és innovációs stratégia megalkotásának előkészítése érdekében lefolytatott széles körű egyeztetések eredményét - ennek értelmében a konkrét stratégia kidolgozását három prioritás köré építik föl, ezek: egészségügy, élelmezés és biotechnológia, környezetvédelem és ökotechnológiák, információ-, kommunikáció és nanotechnológiák. A hat hónapos, mintegy 600 tudós, kutató és más jelentős közéleti személyiség bevonásával végzett egyeztetést követően megfogalmazott dokumentumot az elkövetkezendő időben több jelentős szervezetnek (Akadémiák, a Parlament Kutatási és Technológiai Bizottsága - OPECST -, valamint a kormány különböző tudományos testületei) küldik meg bírálatra, majd ezt követően kerül az a miniszterek tanácsa elé.

 

Mint ismeretes, Nicolas Sarkozy köztársasági elnök január 22-én jelentette be, hogy a tavaly elhatározottaknak megfelelően megkezdődik a nemzeti kutatási és innovációs stratégia kidolgozását előkészítő országos konzultációs folyamat - hasonlóan a környezetvédelem terén már lefolytatott Grenelle de l'environnement"-hoz. A köztársasági elnök aláhúzta: a kutatás és innováció a kulcsa annak, hogy Franciaország kilábaljon a jelenlegi gazdasági válságból, meggyőződése szerint ez a két terület hihetetlen fontos szerephez jut a "most formálódó új világban". Nicolas Sarkozy szerint az a tény, hogy François Fillon miniszterelnök tavaly év vége előtt már megbízta Valérie Pécresse kutatási és felsőoktatási minisztert egy kutatási és innovációs stratégia kidolgozására egyértelműen arra vezethető vissza, hogy ennek - és a XXI. század kihívásárai választ adni képes felsőoktatási rendszer - hiányában Franciaország képtelen lesz fölvenni a gazdasági versenyt másokkal.

 

A munkacsoportok a következő követelmények figyelembe vételével alakították ki álláspontjukat a jövőre vonatkozó kihívásokkal kapcsolatosan:

 

- az alapkutatások támogatásnak politikai prioritássá tétele, mivel ezek elengedhetetlenek a jövő generációinak megfelelő képzéséhez,

- a társadalomtudományok szerepének erősítése minden területen a pluridiszciplinaritás erősítése és ezen keresztül a technológiai szakadékok leküzdése érdekében,

- a társadalmi elvárásoknak megfelelően a biztonság növelése, a kockázatkezelés hatékonyságának növelése úgy a polgárok, mint a gazdaság egyes területei terén,

- az innovációs "ökoszisztéma" megerősítése annak érdekében, hogy a kutatás valóban a gazdasági versenyképességet legjobban segítő eszközök egyike lehessen, így a nemzeti kutatási és innovációs stratégia a gazdasági fejlődésen és a munkahelyteremtésen keresztül a társadalmat szolgálja,

- a kutatás nemzetközi kapcsolatainak erősítése, elsősorban európai együttműködési keretekben.

 

A fő prioritások a következők:

 

1. Egészségügy, élelmezés, biotechnológia


E területen elsősorban a társadalom részéről megjelenő új "félelmek", problémák (öregedés, új, eddig nem ismert fertőző betegségek megjelenése, stb.) előretekintő kezelése, valamint az élelmiszer- és élelmezés-biztonságnak való megfelelés jelenti a legfontosabb feladatokat, ideértve az ezeket biztosító gazdasági-ipari hátteret is.

 

2. Környezetvédelem és ökotechnológiák


A nemzeti kutatási és innovációs stratégia ezen pontja gyakorlatilag lefedi a "Grenelle de l'environnement" során megfogalmazott és annak kutatási operatív bizottsága által is kidolgozott témaköröket.

 

3. Információ-, kommunikáció és nanotechnológiák


Az információs technológiák a hétköznapi élet gyakorlatilag minden területén jelen vannak és segítségükkel számos kihívásra válasz adható nem csak a gazdaság, de példának okáért az energetika vagy az egészségügy területén is.

 

Forrás: Somogyi Norbert, TéT attasé

 

Szólj hozzá!

Címkék: innováció környezetvédelem technológia biotechnológia nanotechnológia versenyképesség üzletfejlesztés üzleti innováció nemzeti kutatási és innovációs stratégia innovációs stratégia alapkutatás gazdasági versenyképesség ökotechnológia információs technológia

Tartsuk a napirend élén az innovációt

2009.08.07. 10:45 Innováció

Interjú Varga István Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Miniszterrel

 

Létfontosságú az Unió gazdasági felépülése számára, hogy az európai K+F finanszírozás mértékét fenntartsuk, mondta Varga Istvén nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az EurActiv-nak adott interjújában.

 

Véleménye szerint sikeres volt-e a Lisszaboni Stratégia célkitűzése, amely az európai kkv-k kutatás-fejlesztési kiadásainak növelésére irányult?

 

Más tagállamokhoz hasonlóan Magyarország is lépéseket tett a K+F kiadások növelése érdekében. Középtávú stratégiai célunk, hogy a teljes K+F ráfordítás a jelenlegi 1 százalékkal szemben 2010-re elérje a GDP 1,2 százalékát, 2013-ra pedig 1,4 százalékát. Szeretnék továbbá rámutatni egy kedvező tendenciára: jelenleg a K+F kiadások 44 százaléka érkezik a magánszférából, míg 2002-ben csupán 30 százalék volt ez az arány. Dinamikus növekedés tapasztalható, és 2013-ra már a vállalkozások 50 százalékos részesedésére számítunk a K+F kiadások terén.

 

A Kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiai céljainak megfelelően célkitűzéseink közt szerepel a vállalkozások kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzése. Nagy hangsúlyt fektetünk az olyan tevékenységek támogatására, melyek társadalmi és gazdasági téren alkalmazzák a kutatási eredményeket, valamint amelyek az üzleti szférán belüli együttműködésre épülnek.

 

Tovább kívánjuk fejleszteni nagy forrásigényű, felhasználás-orientált K+F programjainkat, melyek nemzetgazdasági szempontból kulcsfontossággal bírnak. Ezen kívül olyan programokat szeretnénk indítani, melyek a megvalósításra érdemes megoldásoknak, illetve találmányoknak biztosítanak támogatást, és az innovációs lánc teljes egészét felölelik. A jelenleg hozzáférhető pénzügyi forrásokra támaszkodva az üzleti kutatást, fejlesztést és innovációt serkentő, ösztönző jellegű programokat hirdetünk meg.

 

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési Operatív Programját (GOP) – melynek finanszírozásához az EU Strukturális Alapjai is hozzájárulnak – az előbb említett prioritások mentén alakítottuk ki. A piacorientált hazai K+F és innovációs tevékenység jelenlegi alacsony szintjének emelése (elsősorban a KKV-k tekintetében, ám a nagy vállalatokat sem elhanyagolva), a meglévő kapacitások és eredmények jobb kihasználása, valamint a K+F+I folyamatok szereplői közti együttműködés ösztönzése egytől-egyig kulcsfontosságú területek, melyeket a GOP versenyképességet fokozó K+F és Innováció programja kiemelt helyen kezel. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program összesen 2,868 millió eurónak megfelelő (674 milliárd forint) összeget mozgósít. Ennek egyharmadát fordítjuk K+F+I-re. Az ÚMFT, illetve az ezt megelőző Gazdasági Versenyképesség Operatív Program forrásaiból 2008-ban mintegy 32 millió eurót (8,7 milliárd forint) juttattunk K+F tevékenységet folytató szervezeteknek.

 

Mindemellett egyéb K+F programcsomagok is rendelkezésre állnak a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) által támogatott vállalatok számára. Az Alap pénzügyi forrásokat biztosít a magyarországi alkalmazott kutatás és technológiai fejlesztés ösztönzésére. A KTIA „fáklyavivője” a Nemzeti Technológia Program, mely a gazdasági versenyképesség fokozását és a fenntartható fejlődést segíti elő a modern technológiák terén végzett középtávú, felhasználás-orientált stratégiai kutatás és fejlesztés révén. A 2008-as évben a KTIA forrásaiból mintegy 150 millió eurót (40 milliárd forint) folyósítottunk K+F tevékenységet végző szervezetek számára. Ezen összeg 46 százaléka került vállalatokhoz.

 

Az európai K+F vonatkozásában mely feladatokat tartja a legsürgetőbbnek? Milyen megoldási javaslatai vannak az aktuális problémákra?

 

Napjaink gazdasági zűrzavara közepette a legfontosabb, hogy a K+F+I-t az Európai Unió kiemelt jelentőségű napirendi pontjai között tartsuk. Meggyőződésem, hogy a gazdasági stabilitás, illetve a válságból való kilábalás alapját a K+F-be és innovációba való hosszú távú köz- és magánbefektetések jelentik. Ennek tudatában közös érdekünk, hogy ösztönözzük az innovációt és hozzájáruljunk az európai csúcstechnológiai piacok fejlődéséhez. További erőfeszítésekre van szükség egy valóban „innovációbarát” üzleti légkör megteremtéséhez Európában. Ebben a folyamatban nem hagyható figyelmen kívül a kockázati, valamint a törzstőke szerepe. Az állam és a magánszféra együttműködésének további bátorítása – amely egyúttal a magántőke részarányának (PPP) növekedését is elősegítené – szintén döntő jelentőségű.

 

A finanszírozás gyakran a legnagyobb probléma a projektek számára. Nem kevésbé a nemzeti rivalizálás és a juste retour (igazságos visszatérítés) miatt. Mit gondol, mennyire tartja ez vissza a projekteket, illetve támogatja-e Ön a finanszírozási mechanizmusok tagállamok közti harmonizációját?

 

Több olyan eszköz létezik uniós szinten, melynek célja, hogy harmonizálja és szinkronizálja meghatározott területek nemzeti K+F programjait. Néhányban már szereztünk tapasztalatot: a magyar szervezetek a 169. cikk kezdeményezéseiben (EUROSTARS, AAL), a közös technológiai kezdeményezésben és az ERA-NET hálózatokban vesznek részt. Ezek az eszközök méretben és a szinkronizáció szintjében is különböznek egymástól, ami lehetővé teszi, hogy a tagállamok a szükségleteiknek, érdekeiknek, illetve a jogi és pénzügyi szabályozásaiknak megfelelő kezdeményezésekhez csatlakozzanak. Nem könnyű feladat ezeket a programokat működésben tartani: olyan eljárásokat és mechanizmusokat kell létrehozni, melyek minden résztvevő államnak megfelelnek. A következő években sorra kerül ezen programok értékelése is, és akkor majd kiderül, mennyire sikeresek és fenntarthatóak. Ugyanakkor úgy vélem, hogy az európai K+F ilyetén ösztönzésének módja egyre fontosabb lesz a jövőben. Nem szabad elfelejtenünk, hogy csak a K+F költségek kis részét költik el uniós szinten ahhoz képest, amekkora összegekkel a tagállamok részesülnek.

 

Az egyes projektekben, például a Galileóban is, hatalmas csúszásokra kerül sor. Hogyan lehet ezt elkerülni? Hogyan gyorsítaná fel Magyarország ezt a folyamatot?

 

A Galileóban való részvétel fontos a számunkra. Magyarország részt vett a műholdas navigációs rendszerekkel kapcsolatos kutatásokban a 80-as évek végén. Mindig is hangsúlyoztuk, hogy a projekt előkészítési folyamatait fel kell gyorsítani. A tagállamok, a Bizottság és a releváns nemzetközi szervezetek által közösen megvalósítandó programok esetében azonban a szabályok és az eljárások lefektetése mindig is kihívást jelent, a különböző szereplők közti hosszas egyeztetések pedig késéshez vezethetnek. Nézőpontom szerint a tagállamok közti jobb koordináció, melyet a Bizottság határozottan irányít, felgyorsíthatja a folyamatot.

 

Hogyan hatott a gazdasági válság egyrészt a kkv-k által elérhető K+F források összegére, másrészt a kkv-k azon képességére, hogy felszívják ezeket a forrásokat?

 

A jelenlegi pénzügyi klímában elengedhetetlen, hogy támogatást biztosítsunk a kkv-k számára, hiszen ők jelenleg a piac legsebezhetőbb szereplői. A gazdasági válság hatásainak enyhítése érdekében a magyar kormány mentőcsomagot fogadott el a számukra, amely a következő két évre 5,2 milliárd eurót irányoz elő. A csomagban a kkv-k igényeinek megfelelő, különböző pénzügyi konstrukciók vannak. szubvenció, kölcsön, kamattámogatások és garanciák. A K+F finanszírozását tekintve Magyarországon prioritás, hogy a kutatásra és fejlesztésre igénybe vehető pénzügyi források szintjét megtartsuk. Az újonnan elindított támogatási programunk célja, hogy megmentse azokat a K+F területet foglalkoztatottakat, akiket a vállalatok a válság miatt bocsátottak el. A támogatási rendszer kapcsán az általános cél az, hogy növeljük a pályázatokból részesülő cégek arányát. Az elmúlt évben az üzleti egységek által felszívott támogatások több mint 40 százaléka a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból jött. Vezérelvünk szerint az RTI által finanszírozott projektekben magyar vállalkozások, főleg kkv-k is részt kell vegyenek.

 

Hogy segítsünk a vállalatoknak információt szerezni a K+F finanszírozási lehetőségekről, készítettünk egy térképet a közfinanszírozási források az K+F+I szektor szereplői számára. A térképen 80 különböző K+F programot és konstrukciót tüntettünk fel, melyeket hazai, vagy uniós forrásból finanszírozunk. A különböző felhívások összege 350 milliárd forint (1,3 milliárd euró) tesz ki 2009 és 2010 között. 2009-ben 170 milliárd forint (0,63 milliárd euró), 2010-ben pedig 178 milliárd forint (0,66 milliárd euró).

 

Melyik ipari ágazatban erős jelenleg Magyarország az innováció tekintetében, és hol van még szükség erősítésre?

 

A prioritásaink egyike, hogy egy, a minőség, a megjelenés és a használhatóság vezérelte hatékony nemzeti innovációs rendszert építsünk ki, és vezető szerepet játsszunk Közép- és Kelet-Európában. Ha figyelembe vesszük a jelenlegi válságot, az áttörésre képes, kulcsfontosságú tudományalapú ipari szektorok az IT, az autóipar, a gyógyszeripar és a logisztika. a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium átfogó szektorális ipari stratégiát dolgoz ki a négy kulcsterületre. Az „Autó és Gépjármű”, a „Logisztika” és a „Gyógyszeripar és Biotechnológia” akcióterveket már elfogadta a kormány. Mindhárom területen kiugró szerepet játszik a kutatás és a fejlesztés. A szakértők képzését és az innováció finanszírozását ösztönző tendereket folyamatosan írunk ki.

 

Szólj hozzá!

Címkék: innováció technológia gop kkv k f versenyképesség innovációs finanszírozás forrás kutatási fejlesztési gazdaságfejlesztési operatív program lisszaboni stratégia innovációs lánc

Innováció Dél-Kelet Európában

2009.08.06. 10:41 Innováció

Az Európai Unió Dél-Kelet Európai Transznacionális Programja keretében nyert pályázatot és jelentős összegű támogatást a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. által vezetett konzorcium. Ez az első eset, amikor a régió egy intézménye konzorciumvezető egy ekkora jelentőségű pályázatban. A pályázat 821 más pályázattal versengett és egyike lett a 42 nyertesnek – teljesítményét kiemeli, hogy kevesebb, mint 5% volt a sikerráta!

 

A Közép-Pannon Zrt által vezetett konzorcium projektje, a FIDIBE innovációs projekt, 3 év alatt történő megvalósításában 7 ország (Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Olaszország, Románia, Görögország és Horvátország) 9 szervezete vesz részt: innovációs és fejlesztési ügynökségek, önkormányzatok, egyetemek, innovációs és technológiai központok.

 

A projekt mintegy 530 millió Ft támogatást kapott – amelyet a Budapesten, a VÁTI Nonprofit Kft-ben lévő Dél-Kelet Európai Transznacionális Program Közös Technikai Titkársága nyújt – ezzel valósítják meg a partnerek a projekt céljait, a Dél-Kelet Európai térség versenyképességének javítása érdekében.

 

A megvalósításban sor kerül:

 

- a projektben részt vevő régiók innovációs potenciáljának elemzésére,

- a régiókban működő Üzleti Innovációs Parkok közül a legjobb példák kiválasztására,

- Üzleti Innovációs Park kézikönyv fejlesztésére, amely az egész Dél-Kelet Európában egyedülálló és hiánypótló,

- szakemberek képzésére, tapasztalatcserére,

- az Üzleti Innovációs Parkokban beköltöző vállalkozások kiválasztására,

- a projekt eredményeinek bemutatására nemzetközi rendezvények keretében, az Európai Bizottság tisztségviselői számára is

- az egyes régiókban Üzleti Innovációs Parkok előkészítésére, amelyek megvalósításához várhatóan támogatást nyújtanak az Operatív Programok (a Közép-Dunántúli Régióban a ROP illetve a GOP)

 

A projekt kiterjed továbbá:

- az innovációs-, technológiai- és ipari parkok közötti együttműködések, közös projektek végrehajtására, információ-és tapasztalatcserére,

- az innovációs parkok szolgáltatásainak fejlesztésére, működésük, hatékonyságuk növelése érdekében megfelelő iránymutatásokra, szabályozók kidolgozására,

- a megalakuló és már működő ipari parkok számára egységes szabványok, módszerek és tapasztalatok összegyűjtésére és továbbadására a D-K Európai térség régióba és az Európai Unió tagországaiba

 

Cél, hogy a projekt befejezése után összegyűjtött tapasztalatok, információk jól használhatóak és hasznosíthatóak legyenek a D-K Európai térség és az Európai Unió régiói, vállalkozásai, ipari-, innovációs parkjai számára.

 

Az együttműködő partnerek, a közös projekt fenti céljait egy kommunikációs tervben rögzített módon és eszközökkel valósítják meg, mint pl.:

- az internet, projekt-honlap ( www.fidibe.eu)

- tanulmányok és elemzések hírlevélben, médiában történő közzététele,

- a kidolgozott szabályok, módszerek, összegyűjtött tapasztalatok különböző kiadványokban a partner országokban, a D-K Európai térségben és az EU-ban kerülnek publikálásra

- szakmai képzések, nemzetközi konferenciák szervezése.

 

A 3-éves munka feladatainak és ütemtervének végelegesítését és az együttműködő partnerek kölcsönös megismerését szolgálta a 2009.július 6-7-i nemzetközi projektindító értekezlet, amelyet a projektvezető Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. szervez és valamennyi résztvevő partner képviselteti magát.

 

Szintén a régióban fog majd sor kerülni 2011 tavaszán a nemzetközi zárókonferenciára, amelyre 150 főt várunk 7 Dél-Kelet Európai országból és az Európai Bizottságtól is.

 

A Közép-Dunántúli régióban az eddigiek során nem volt példa ekkora volumenű nemzetközi együttműködési projekt vezetésére, a Közép-Pannon Zrt. az első szervezet, amely sikeresen vállalkozott erre a feladatra.

 

/Forrás: fehervarkorut.hu/

 

Szólj hozzá!

Címkék: európa innováció képzés versenyképesség innovációs konzorcium közép pannon zrt fidibe innovációs projekt innovációs potenciál innovációs park operatív program

Kutatók Éjszakája 2009

2009.08.05. 14:42 Innováció

Idén szeptember 25-én, éjszaka rendezik meg Magyarországon a Kutatók Éjszakája nevet viselő tudományos fesztivált, amely a kutatói életpályát és a tudományt hivatott népszerűsíteni. Ezen az éjszakán – hazánkban immár ötödik alkalommal – az érdeklődők közérthető, néhol játékos formában ismerhetik meg a tudományt, a kutatók munkáját és kutatási eredményeiket.

Az Európai Bizottság által kezdeményezett rendezvénysorozat évről évre egyre népszerűbb, tavaly Magyarországon 18 város programja összesen 45 ezer látogatót vonzott. Idén Budapesten, Baján, Debrecenben, Egerben, Gödöllőn, Győrött, Hajdúböszörményben, Kőszegen, Martonvásáron, Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Nyíregyházán, Pécsett, Piliscsabán, Sárospatakon, Sopronban, Szarvason, Szegeden és Szombathelyen várják nyitott egyetemek és laboratóriumok, kutatóhelyek a világ dolgai és miértjei iránt érdeklődőket.

A pályaválasztás előtt álló korosztályt megszólító tudományos fesztivál egy fiataloknak szóló pályázattal is színesíti programjai sorát. Einstein idézetét kölcsönözve mottóul: „Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi”, pályázatot ír ki 14-25 éves fiatalok számára maximum 3 perc hosszúságú kutatói kisfilmek elkészítésére, szeptember 11-i határidővel.

További információ a pályázatról és a programokról a www.kutatokejszakaja.hu honlapon olvasható.

Szólj hozzá!

Címkék: tudomány kutató kutatók éjszakája kutatóhely tudományos fesztivál

Felpörgetnék a magyar tudományos és innovációs életet

2009.08.05. 14:23 Innováció

Augusztus 4-én Budapesten ülésezett a vállalati és tudományos szférát képviselő Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KuTIT). A szakmai tanácskozáson részt vett Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, aki felszólalásában jelezte: a kormányzat célja, hogy a mindenkori miniszterelnök vezetésével megalakuljon a tudomány-, technológia- és innovációpolitika legmagasabb szintű koordináló testülete, a Kutatási és Tudománypolitikai Tanács.

 

"Meggyőződésünk, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció a válságból való kilábalás, a gazdasági folyamatok megújításának egyik fontos eszköze. Hazánk versenyképességének növelése érdekében a kormány szándéka, hogy az érintett tudományos és civil szervezetekkel együttműködve hatékony és összehangolt kormányzati koordinációt alakítson ki" - mondta Varga István. A fejlesztési és gazdasági tárca vezetője hozzátette: a kormányzat támogatja a tudomány-, technológia- és innovációpolitika legmagasabb szintű koordináló testülete, a Kutatási és Tudománypolitikai Tanács megalakítását.

 

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) KuTIT-ülés kapcsán kiadott közleménye megjegyzií: mint minden fejlett gazdaság, így hazánk számára is a kutatás-fejlesztés jelentheti a kiutat a válságból. A most innovatív cégek néhány év múlva új esélyeket kaphatnak az átrendeződő piacon. Azon kutatóhelyek, amelyek most is nélkülözhetetlen segítséget képesek nyújtani a vállalkozások fejlesztéseihez, megerősödve kerülhetnek ki a válságból az esetleges költségvetési megszorító intézkedések dacára is. Ehhez azonban szemléletbeli és kulturális váltás szükséges az innováció területén aktív szereplők részéről, amely összehangolt kormányzati intézkedésekkel hatékonyan elősegíthető mind hazai, mind európai uniós szinten. A mostani változtatásokkal a kormány célja a szakterület összehangolt kormányzati irányítási rendszerének kialakítása, a pályázati rendszer átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele, a tehetséggondozás megerősítése és a szakterület iránti társadalmi elkötelezettség növelése.

 

"A kormány tervei szerint az innovációs politikát és a tudománypolitikát a Kutatási és Tudománypolitikai Tanács hangolná össze, és egyben képviselné hazánkat a kutatás és fejlesztés területén a nemzetközi színtéren. A tanács a tudomány-, technológia- és innovációpolitika közép és hosszú távú kérdéseivel foglalkozna. Feladatai között szerepel többek között a tudományos utánpótlás képzéséről, az egyetemek és vállalkozások kutatási együttműködéséről, tudománypolitikai reformokról szóló javaslatok kidolgozása, a tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégia végrehajtásának és a rendelkezésre álló költségvetési és uniós források felhasználásának ellenőrzése is. Az elképzelések szerint a tanács elnöke a miniszterelnök, tagjai az érintett minisztériumok vezetői, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, valamint a miniszterelnök által felkért négy vállalati vagy tudományos szaktekintély. A tanács, a tervek szerint, ez év szeptemberének első felében tarthatja alakuló ülését" - áll az NFGM közleményében.

 

Szólj hozzá!

Címkék: tudomány innováció versenyképesség innovációs kutatás és fejlesztés innovatív kutatás fejlesztés kutatási és technológiai innovációs tanács kutit innovációpolitika innovatív cég

Harsányi István-díj pályázat

2009.07.14. 12:04 Innováció

A hazai menedzserképzés elősegítése, illetve a menedzsment ismeretek elsajátítása céljából, a Magyar Innovációs Szövetség által gesztorált Manager Képzés Alapítvány,a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Pro Progressio Alapítvány támogatásával, a gazdasági, a műszaki és a természet-tudományi felsőfokú intézményekben tanuló hallgatók számára a 2009. évre ismételten kiírta a Harsányi István-díj pályázatot.

A beadási határidőre, 2009. június 24-ig, 39 magas színvonalú pályamunka érkezett, melyek referálása júliusban megkezdődött.

A pályázatok elbírálására és a díjak odaítélésére augusztus végén kerül sor. Az ösztöndíj összegét a pályaművek színvonala alapján a kuratórium évenként határozza meg, melyek átadására - ünnepélyes keretek között - a felsőfokú intézmények évnyitóján, diplomaosztó ünnepségén vagy egyéb rendezvényen kerül sor.

Forrás: www.innovacio.hu

Szólj hozzá!

Címkék: innováció menedzsment innovációs magyar innovációs szövetség harsanyi istván díj

Dől a lé innovációra: Stone money? Stone back!

2009.07.10. 09:49 Innováció

Az origón jelent meg a hír, miszerint a DARFÜ (Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség) pályázatot ír ki kutatás-fejlesztéssel, innovációval foglalkozó kis- és középvállalkozásokat segítő technológiai inkubátorházak létrehozására és fejlesztésére >>>.

A meghirdetett keretösszeg és az egy pályázatra juttatandó összeg alapján három-öt projekt juthat majd uniós forráshoz.

Kedves olvasóim! Ha van Önök között szakértő, akkor legyen kedves nekem és a többieknek elmagyarázni: 

1. volt-e a korábbi években ilyen vagy hasonló pályázat (nem okvetlenül csak ebben a régióban) - és ha igen milyen eredménnyel? (egyebek mellett: hány vállalkozást sikerült útra bocsátani és kinek teremtett ez hasznot?)

2. mit jelent, pontosan a "tudásra építő vállalkozás" kifejezés (például: "a barátom az egyetemen dolgozik és vállalkozna, de nincs pénze"?) és hány ilyen van vagy lehet a dél-alföldi régióban?

3. milyen olyan tudományos eredmények vannak a régióban, amelyre induló vállalkozásokat szerveznek vagy szervezhetnek, és amely induló vállalkozások a majd az inkubációs központokba települnek?

4. tényleg elképzelhető, hogy bárki odamegy a kiírás alapján és csak úgy pályázik?

Az inkubátorházakról egy kis leírás >>>

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: pályázat innováció kutatás fejlesztés kis és középvállalkozás darfü dél alföldi regionális fejlesztési ügynökség technológiai inkubátorház inkubátorház uniós forrás tudásra építő vállalkozás

Gábor Dénes-díj felterjesztési felhívás

2009.07.09. 10:06 Innováció

Júniusi innovációs szemlénkben a hó közepén járunk. Ekkor került meghirdetésre a Gábor Dénes-díj felterjesztési felhívása >>>.

 

Szólj hozzá!

Címkék: innováció innovációs gábor dénes díj

Ami a legfontosabb Európának

2009.07.08. 14:07 Innováció

Néha azt gondolhatnánk, hogy Szeged tényleg az innováció fővárosa >>>... Ez vagy igaz vagy nem - mindenesetre gyakran hallani híreket Szegedről és innovációról >>>, együttes kontextusban.

Az innováció fontos Szegednek, fontos Európának - és természetesen fontos Magyarországnak.

 

Szólj hozzá!

Címkék: szeged európa innováció

2009 az innováció és a kreativitás éve

2009.07.08. 13:52 Innováció

Nem tudom, hogy volt-e (Ön vagy ismerőse) olyas rendezvényen, amelyet az Innováció és Kreativitás éve >>> alkalmából tartottak?

Ha igen - mindenféleképp kommentáljon - kérem, hogy számoljon be nekünk róla. Előre is köszönöm!

Ha nem - írja meg, hogy résztvenne-e ilyenen - és ha igen, mit tartana szerencsésnek beilleszteni a programok közé?

Szólj hozzá!

Címkék: innováció kreativitás innováció és kreativitás 2009 az innováció és kreativitás éve

Innováció? Hoppá! 2.

2009.07.07. 14:09 Innováció

Hivatkozással korábbi posztomra, a teljesség kedvéért közzéteszem a Magyar Innovációs Szövetség levelének részletét (korábban nyilván elkerülte a figyelmemet az innovációs portált böngészve): 

Nyílt levél Bajnai Gordon miniszterelnök úrnak

A Magyar Innovációs Szövetség elnöksége 2009. június 17-én nyílt levélben fordult Bajnai Gordon, miniszterelnökhöz azon törvényjavaslat miatt, mely a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvénynek az állami befizetés mértékéről szóló paragrafusát kívánta hatályon kívül helyezni. A levél szövege a következő volt:

„Nyílt levél Bajnai Gordon miniszterelnök úrnak

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) megalakulása óta azon dolgozik, hogy az innováció a magyar gazdaságban is a fejlődés egyik motorja legyen. Ehhez szükséges az innovációs rendszer fejlesztése, amelyet a civil szervezetek eszköztárával igyekeztünk/igyekszünk szolgálni. Így történt ez 2003-ban is, amikor felvetődött a kutatási és technológiai innovációs alap létrehozásának gondolata, ami a vállalati szektor részéről jelentős ellenállásba ütközött, mert sokan csak egy új adónemet láttak benne. A kormányzattal folytatott tárgyalások során - melyekbe a MISZ is intenzíven bekapcsolódott - az a megegyezés alakult ki, hogy az innovációs alapot három lényeges kritérium fogja az adóktól megkülönböztetni, nevezetesen, hogy alapszerűen kezelik, csak az innováció céljaira használható fel, és hogy a költségvetés a vállalatok befizetéseivel megegyező összegben kiegészíti. Azt, hogy a vállalati szektor a megállapodást elfogadta, jól mutatja az is, hogy a vállalati befizetések gyakorlatilag minden évben meghaladták az előzetesen tervezett szintet.

Mindennek fényében a MISZ megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Parlament előtt fekvő „T/9354. számú törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról” c. törvényjavaslat 253. §-a a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvénynek az állami befizetés mértékéről szóló paragrafusát hatályon kívül helyezi.

...

A Kormány június 22-én, a zárószavazás napján visszavonta az előterjesztést.

Nekem legjobban a törvényjavaslat címe tetszik: „T/9354. számú törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról”...

Szólj hozzá!

Címkék: innováció misz magyar innovációs szövetség innovációs portál kutatási és technológiai innovációs alap innovációs alap

Innováció napról napra - 2009. június 2.

2009.07.07. 14:00 Innováció

Amikor az ember azt hallja, hogy a G20 országok 200 milliárd dollárt különítettek el különböző, új innovációs programokra >>>, hajlamos vagyok elégedetten csettinteni: ez igen!

Aztán üzletfejlesztőként elkezdek gondolkodni - a leírt mondatban micsoda mit is jelent pontosan?

Az őáltaluk használt "innováció" fogalomba mi tartozik bele? A 200 milliárdnyi összeg mennyi időszakra vonatkozik? A tanulmány miért említi hirtelen a KKV hitelek kezességeit, a hitelleértékeléseket, illetve a gazdaságélénkítő csomagokat általánosságban?

Ha valaki tudja a választ - kommenteljen, vagy legyen kedves megírni: info@uzletfejlesztes.hu - köszönöm.

Szólj hozzá!

Címkék: innováció kkv innovációs üzletfejlesztő g20 új innovációs programok innovációs program gazdaságélénkítő csomag

Üzleti innováció, üzletfejlesztés

2009.07.06. 10:25 Innováció

Az innováció olyanná vált, mint a magyar népmesei kisgömböc: magába nyelt mindent, ami az újítással, újdonsággal kapcsolatos (szociális innovációtól elkezdve az oktatás megújulásáig).

Mivel maga az innováció oly sok mindennel foglalkozik és csak utolsó pár esztendőben kezdődött az innovációs tevékenységnek az üzleti életre történő átültetése (itt Magyarországon minden bizonnyal) - ezért azt gondolom, hogy ebből eredően szükség lehet egy külön üzleti innováció, üzletfejlesztési blogra >>> (anélkül, hogy most elkezdenénk keresni, hogy pontosan hol van az innováció határa, hol az üzleti innovációé és hol az üzletfejlesztésé).

Szóval, ha érdekli az üzleti innováció, üzletfejlesztés - olvassa a blogot!

Szólj hozzá!

Címkék: blog üzlet innováció üzleti élet üzletfejlesztés üzleti innováció innovációs tevékenység

A magyar innováció - 2009. június

2009.07.06. 10:08 Innováció

Innováció blogunkban időről-időre áttekintést adunk a magyar innováció legfontosabb eseményeiről. Első alkalommal 2009. júniusát tekintjük át.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség társadalmi vitára bocsátotta az akkreditált innovációs klaszterek támogatására, illetve az akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatására kiírandó pályázatokat - adta hírül a hírextra.hu, 2009. június 1-én.

A véleményezésre június 8-áig volt lehetőség - ami nem túl sok, a szétosztandó 12 + (Gazdaságfejlesztési Operatív Program), illetve 4 + (Közép-Magyarországi Operatív Program) milliárd forintnyi összeghez képest.

Itt olvasható a teljes akkreditált innovációs klaszter cikk >>>.

Szólj hozzá!

Címkék: innováció innovációs nemzeti fejlesztési ügynökség innováció blog gazdaságfejlesztési operatív program 2009 június magyar innováció akkreditált innovációs klaszter innovációs klaszter közép magyarországi operatív program

Innováció? Hoppá!

2009.07.03. 13:07 Innováció

A betonkeverő elkapta a magyar innováció bal karját, egy kicsit csavargatta, aztán - hopp - letépte tőből (a link a MFOR-ra vezet, ahol lehet olvasni a Magyar Innovációs Szövetség leveléről >>>).

Eddig sem volt ez a mi kis innovációnk az a nagy izomjani, aki lenyomott mindent és mindenkit, de szemmel láthatóan most kimondottan gyenge állapotában van. Hogy lesz-e még belőle valami - nem lehet tudni. Talán egyszerűbb lenne le is lőni, mint a lovakat, hogy ne szenvedjen tovább.

A hír olvastán nehány kérdés és gondolat:

1. mit is jelent a hír pontosan - mi mennyivel csökken?

2. a hír nem kapott valami nagy hangsúlyt a médiában - ennek számos oka lehet - egyik például, hogy az innováció senkit nem érdekel,

3. lehet, hogy az innováció tényleg nem integrálódott a magyar társadalomba és azokon kívül, akik - hát, khmmm, khmmm, hogy fejezzem ki magam finoman?! - szóval azokon kívül, akik ebből élnek, senkit nem érint meg,

4. valami olyasmi rémlik, hogy a hosszú távú gazdasági növekedés egyik alapja a k+f és innováció (mellette az oktatás) - és ha ez tényleg így van, akkor helyes-e ezeket a költségvetési tételeket megkurtítani (feltéve, ha van egyáltalán kimutatható haszna)?

5. amúgy  logikus lenne, hogy nem lehet diszkrecionális módon innoválni - azaz egyik évben van innováció, aztán következő évben nincs (bár úgy tűnik, hogy most egy kicsit böjtölni fogunk: itt a hét szűk esztendő - miért pont innovációra költenénk?).

Szóval mi a véleménye? Áldozzon az állam innovációra vagy ne? És ha igen - mennyit?

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás innováció állam k f innovációs innovál magyar innovációs szövetség magyar innováció innovációs szövetség

Nemzeti Innovációs Dialógus

2009.04.07. 14:51 Innováció

Még egy gyors jelentkezést igénylő innovációs rendezvény:

Dialógus az innovációról a győri Széchenyi Egyetemen

 

A kutatásért és fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter hivatala és a Pannon Novum Innovációs Ügynökség együttműködésében április 9-én a győri Széchenyi Egyetemen tartják a Nemzeti Innovációs Dialógus kezdeményezés nyugat-dunántúli rendezvényét. A konferencián lehetőség nyílik a régió innovációs helyzetének, kihívásainak, terveinek megvitatására a K+F és innovációs tevékenységet végző, valamint a gazdaságfejlesztési és innovációs pályázati közreműködő szervezetek képviselőivel.

 

A találkozón többek között arra keresik a választ, hogy milyen módon lehetne a K+F területén lévő regionális különbségeket felszámolni, mely területekre érdemes összpontosítani a hazai kutatásokat, illetve milyen módszerekkel lehetne a tudományos tevékenységet közelebb hozni az emberekhez? A kis és középvállalkozások számára ugyancsak érdekes lehet a dialógus témái közül az, hogyan erősíthető az innovatív gondolkodásmód, valamint milyen módon és eszközökkel tehetők innovatívabbá a hazai kis és középvállalkozások? A rendezvény beszélgetőpartnerei közt lesz Molnár Károly kutatásért és fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, Kolber István, a KFTNM államtitkára, Szekeres Tamás, a Széchenyi István Egyetem rektora, Borkai Zsolt, Győr Megyei Jogú Város Polgármestere, Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, Csopaki Gyula, az NKTH elnöke, valamint Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a régió és számos helyi vállalkozás képviselője. (http://uni.sze.hu)

 

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de helyszíni regisztrációhoz kötött. Az itt elérhető nyomtatvány kitöltésével előzetes regisztrációra is lehetőség van.

 

A dialógus időpontja és helyszíne: 2009. április 09. 11.30-13.30, Széchenyi István Egyetem Labor Épület, „E” terem (9026 Győr, Egyetem tér 1.)

 

Program:

 

11:30 - 11:40 Köszöntő: Balogh József, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke,

11:40 - 12:00 Innovatív Magyarország Program: Molnár Károly, Kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter

12:00 - 12:20 A régió helyzete: Kolber István, államtitkár

12:20 - 13:30 Innovációs dialógus

13:30-tól: sajtótájékoztató és állófogadás

Szólj hozzá!

Címkék: és innováció k f innovatív nemzeti innovációs dialógus pannon novum innovációs ügynökség innovációs ügynökség gazdaságfejlesztés innovációs pályázat kis és középvállalkozás innovatív gondolkodás innovatív magyarország

Az innováció, mint a kibontakozás lehetősége - last minute konferencia

2009.04.07. 10:10 Innováció

Nu, kezdjük el/folytassuk!

Nagy tisztelettel engedtessék meg, hogy egy holnaputáni innovációs konferenciára hívjam fel az innováció szerelmeseinek figyelmét (ha még nem találkozott volna vele):

„Az innováció mint a kibontakozás lehetősége - célok, támogatások”

2009. április 9-én konzultációval egybekötött konferenciát rendez a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és az IPE- Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület, „Az innováció mint a kibontakozás lehetősége - célok, támogatások” címmel, Budapesten, az NKTH épületében.

A konferencia célja áttekinteni a recesszióval összefüggő intézkedéseket, az ÚMFT operatív programjainak módosításait, illetve a várható pályázati lehetőségeket.

Program

9:30 | Köszöntőt mond és moderál: Dr. Vass Ilona, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese
9:40 | Milyen támogatásokra számíthatnak a hazai vagy uniós forrásból az innovációba bekapcsolódni kívánó, az ipari parkokba betelepült magas hozzáadott értékű termelést folytató vállalkozások?; Dr. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter
10:10 | Milyen állami programok támogatják az innovációba bekapcsolódó, magas hozzáadott értéket előállító vállalkozások szakképzett munkaerő iránti igényének kielégítését a recesszió időszakában?; Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára
10:40 | Milyen uniós forrásból finanszírozott hitelek vagy vissza nem térítendő támogatások segítik a recesszió idején az innovációba bekapcsolódni kívánó, az ipari parkokba betelepült magas hozzáadott értékű termelést folytató vállalkozásokat?; Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára
11:10 | A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal regionális szerepének erősítése az innováció támogatásában; Dr. Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese
11:30 | Kávészünet
11:50 | A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati konstrukciói milyen módon támogatják az innovációt, a klaszteresedést, és a hálózatépítést?; Kocsis Magdolna, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program főigazgatója
12:05 | Az MFB milyen hitellehetőségeket nyújt a recesszió idején az innovációba bekapcsolódni kívánó, az ipari parkokba betelepült, magas hozzáadott értékű termelést folytató vállalkozásoknak?; Czirják Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója
12:20 | A ROP eddigi és jövőbeli támogatásai az ipari parkok számára, különös tekintettel a Közép-Dunántúli Régió támogatáspolitikájára; Pál Béla, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke
12:35 | A civil szervezetek feladatai a Lisszaboni Stratégia megvalósításában az ipari parkok fejlesztése terén; Dr. Tóth János, az IPE - Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai  Parkok Egyesület elnöke
12:50 | Kérdések, válaszok
13:15 | Zárszó: A konferencia munkájának értékelése, a főbb kormányzati tennivalók összegzése; Dr. Kolber István a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter hivatalának államtitkára
13:40 | Ebéd

A konferencián való részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az IPE titkárságán lehet (telefon: 201-7954, telefax: 212-6991, E-mail: iparipark@ipe.hu).

A konferenciával kapcsolatos aktuális információk elérhetők az IPE honlapján (www.ipe.hu).

***
Forrás:  MISz

1 komment

Címkék: konferencia innováció stratégia nkth innovációs úmft kibontakozás gazdaságfejlesztési operatív program innovációs konferencia nemzeti kutatási és technológiai hvatal lisszaboni stratégia

Innováció. Blog. Restart.

2009.04.05. 20:23 Innováció

Valami miatt nem sikerült megszeretnem a freeblogot. Valahogy egyszerűbb a blog.hu-t adminisztrálni - legálábbis nekem. Ebből kifolyólag az innováció, üzleti innováció témájú blog itt folytatódik, a máshol találhatóak átminősülnek kísérleti jellegűvé.

Szólj hozzá!

Címkék: freeblog blog.hu innováció üzleti innováció innováció blog

süti beállítások módosítása