Interjú Varga István Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Miniszterrel
Létfontosságú az Unió gazdasági felépülése számára, hogy az európai K+F finanszírozás mértékét fenntartsuk, mondta Varga Istvén nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az EurActiv-nak adott interjújában.
Véleménye szerint sikeres volt-e a Lisszaboni Stratégia célkitűzése, amely az európai kkv-k kutatás-fejlesztési kiadásainak növelésére irányult?
Más tagállamokhoz hasonlóan Magyarország is lépéseket tett a K+F kiadások növelése érdekében. Középtávú stratégiai célunk, hogy a teljes K+F ráfordítás a jelenlegi 1 százalékkal szemben 2010-re elérje a GDP 1,2 százalékát, 2013-ra pedig 1,4 százalékát. Szeretnék továbbá rámutatni egy kedvező tendenciára: jelenleg a K+F kiadások 44 százaléka érkezik a magánszférából, míg 2002-ben csupán 30 százalék volt ez az arány. Dinamikus növekedés tapasztalható, és 2013-ra már a vállalkozások 50 százalékos részesedésére számítunk a K+F kiadások terén.
A Kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiai céljainak megfelelően célkitűzéseink közt szerepel a vállalkozások kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzése. Nagy hangsúlyt fektetünk az olyan tevékenységek támogatására, melyek társadalmi és gazdasági téren alkalmazzák a kutatási eredményeket, valamint amelyek az üzleti szférán belüli együttműködésre épülnek.
Tovább kívánjuk fejleszteni nagy forrásigényű, felhasználás-orientált K+F programjainkat, melyek nemzetgazdasági szempontból kulcsfontossággal bírnak. Ezen kívül olyan programokat szeretnénk indítani, melyek a megvalósításra érdemes megoldásoknak, illetve találmányoknak biztosítanak támogatást, és az innovációs lánc teljes egészét felölelik. A jelenleg hozzáférhető pénzügyi forrásokra támaszkodva az üzleti kutatást, fejlesztést és innovációt serkentő, ösztönző jellegű programokat hirdetünk meg.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési Operatív Programját (GOP) – melynek finanszírozásához az EU Strukturális Alapjai is hozzájárulnak – az előbb említett prioritások mentén alakítottuk ki. A piacorientált hazai K+F és innovációs tevékenység jelenlegi alacsony szintjének emelése (elsősorban a KKV-k tekintetében, ám a nagy vállalatokat sem elhanyagolva), a meglévő kapacitások és eredmények jobb kihasználása, valamint a K+F+I folyamatok szereplői közti együttműködés ösztönzése egytől-egyig kulcsfontosságú területek, melyeket a GOP versenyképességet fokozó K+F és Innováció programja kiemelt helyen kezel. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program összesen 2,868 millió eurónak megfelelő (674 milliárd forint) összeget mozgósít. Ennek egyharmadát fordítjuk K+F+I-re. Az ÚMFT, illetve az ezt megelőző Gazdasági Versenyképesség Operatív Program forrásaiból 2008-ban mintegy 32 millió eurót (8,7 milliárd forint) juttattunk K+F tevékenységet folytató szervezeteknek.
Mindemellett egyéb K+F programcsomagok is rendelkezésre állnak a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) által támogatott vállalatok számára. Az Alap pénzügyi forrásokat biztosít a magyarországi alkalmazott kutatás és technológiai fejlesztés ösztönzésére. A KTIA „fáklyavivője” a Nemzeti Technológia Program, mely a gazdasági versenyképesség fokozását és a fenntartható fejlődést segíti elő a modern technológiák terén végzett középtávú, felhasználás-orientált stratégiai kutatás és fejlesztés révén. A 2008-as évben a KTIA forrásaiból mintegy 150 millió eurót (40 milliárd forint) folyósítottunk K+F tevékenységet végző szervezetek számára. Ezen összeg 46 százaléka került vállalatokhoz.
Az európai K+F vonatkozásában mely feladatokat tartja a legsürgetőbbnek? Milyen megoldási javaslatai vannak az aktuális problémákra?
Napjaink gazdasági zűrzavara közepette a legfontosabb, hogy a K+F+I-t az Európai Unió kiemelt jelentőségű napirendi pontjai között tartsuk. Meggyőződésem, hogy a gazdasági stabilitás, illetve a válságból való kilábalás alapját a K+F-be és innovációba való hosszú távú köz- és magánbefektetések jelentik. Ennek tudatában közös érdekünk, hogy ösztönözzük az innovációt és hozzájáruljunk az európai csúcstechnológiai piacok fejlődéséhez. További erőfeszítésekre van szükség egy valóban „innovációbarát” üzleti légkör megteremtéséhez Európában. Ebben a folyamatban nem hagyható figyelmen kívül a kockázati, valamint a törzstőke szerepe. Az állam és a magánszféra együttműködésének további bátorítása – amely egyúttal a magántőke részarányának (PPP) növekedését is elősegítené – szintén döntő jelentőségű.
A finanszírozás gyakran a legnagyobb probléma a projektek számára. Nem kevésbé a nemzeti rivalizálás és a juste retour (igazságos visszatérítés) miatt. Mit gondol, mennyire tartja ez vissza a projekteket, illetve támogatja-e Ön a finanszírozási mechanizmusok tagállamok közti harmonizációját?
Több olyan eszköz létezik uniós szinten, melynek célja, hogy harmonizálja és szinkronizálja meghatározott területek nemzeti K+F programjait. Néhányban már szereztünk tapasztalatot: a magyar szervezetek a 169. cikk kezdeményezéseiben (EUROSTARS, AAL), a közös technológiai kezdeményezésben és az ERA-NET hálózatokban vesznek részt. Ezek az eszközök méretben és a szinkronizáció szintjében is különböznek egymástól, ami lehetővé teszi, hogy a tagállamok a szükségleteiknek, érdekeiknek, illetve a jogi és pénzügyi szabályozásaiknak megfelelő kezdeményezésekhez csatlakozzanak. Nem könnyű feladat ezeket a programokat működésben tartani: olyan eljárásokat és mechanizmusokat kell létrehozni, melyek minden résztvevő államnak megfelelnek. A következő években sorra kerül ezen programok értékelése is, és akkor majd kiderül, mennyire sikeresek és fenntarthatóak. Ugyanakkor úgy vélem, hogy az európai K+F ilyetén ösztönzésének módja egyre fontosabb lesz a jövőben. Nem szabad elfelejtenünk, hogy csak a K+F költségek kis részét költik el uniós szinten ahhoz képest, amekkora összegekkel a tagállamok részesülnek.
Az egyes projektekben, például a Galileóban is, hatalmas csúszásokra kerül sor. Hogyan lehet ezt elkerülni? Hogyan gyorsítaná fel Magyarország ezt a folyamatot?
A Galileóban való részvétel fontos a számunkra. Magyarország részt vett a műholdas navigációs rendszerekkel kapcsolatos kutatásokban a 80-as évek végén. Mindig is hangsúlyoztuk, hogy a projekt előkészítési folyamatait fel kell gyorsítani. A tagállamok, a Bizottság és a releváns nemzetközi szervezetek által közösen megvalósítandó programok esetében azonban a szabályok és az eljárások lefektetése mindig is kihívást jelent, a különböző szereplők közti hosszas egyeztetések pedig késéshez vezethetnek. Nézőpontom szerint a tagállamok közti jobb koordináció, melyet a Bizottság határozottan irányít, felgyorsíthatja a folyamatot.
Hogyan hatott a gazdasági válság egyrészt a kkv-k által elérhető K+F források összegére, másrészt a kkv-k azon képességére, hogy felszívják ezeket a forrásokat?
A jelenlegi pénzügyi klímában elengedhetetlen, hogy támogatást biztosítsunk a kkv-k számára, hiszen ők jelenleg a piac legsebezhetőbb szereplői. A gazdasági válság hatásainak enyhítése érdekében a magyar kormány mentőcsomagot fogadott el a számukra, amely a következő két évre 5,2 milliárd eurót irányoz elő. A csomagban a kkv-k igényeinek megfelelő, különböző pénzügyi konstrukciók vannak. szubvenció, kölcsön, kamattámogatások és garanciák. A K+F finanszírozását tekintve Magyarországon prioritás, hogy a kutatásra és fejlesztésre igénybe vehető pénzügyi források szintjét megtartsuk. Az újonnan elindított támogatási programunk célja, hogy megmentse azokat a K+F területet foglalkoztatottakat, akiket a vállalatok a válság miatt bocsátottak el. A támogatási rendszer kapcsán az általános cél az, hogy növeljük a pályázatokból részesülő cégek arányát. Az elmúlt évben az üzleti egységek által felszívott támogatások több mint 40 százaléka a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból jött. Vezérelvünk szerint az RTI által finanszírozott projektekben magyar vállalkozások, főleg kkv-k is részt kell vegyenek.
Hogy segítsünk a vállalatoknak információt szerezni a K+F finanszírozási lehetőségekről, készítettünk egy térképet a közfinanszírozási források az K+F+I szektor szereplői számára. A térképen 80 különböző K+F programot és konstrukciót tüntettünk fel, melyeket hazai, vagy uniós forrásból finanszírozunk. A különböző felhívások összege 350 milliárd forint (1,3 milliárd euró) tesz ki 2009 és 2010 között. 2009-ben 170 milliárd forint (0,63 milliárd euró), 2010-ben pedig 178 milliárd forint (0,66 milliárd euró).
Melyik ipari ágazatban erős jelenleg Magyarország az innováció tekintetében, és hol van még szükség erősítésre?
A prioritásaink egyike, hogy egy, a minőség, a megjelenés és a használhatóság vezérelte hatékony nemzeti innovációs rendszert építsünk ki, és vezető szerepet játsszunk Közép- és Kelet-Európában. Ha figyelembe vesszük a jelenlegi válságot, az áttörésre képes, kulcsfontosságú tudományalapú ipari szektorok az IT, az autóipar, a gyógyszeripar és a logisztika. a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium átfogó szektorális ipari stratégiát dolgoz ki a négy kulcsterületre. Az „Autó és Gépjármű”, a „Logisztika” és a „Gyógyszeripar és Biotechnológia” akcióterveket már elfogadta a kormány. Mindhárom területen kiugró szerepet játszik a kutatás és a fejlesztés. A szakértők képzését és az innováció finanszírozását ösztönző tendereket folyamatosan írunk ki.