A betonkeverő elkapta a magyar innováció bal karját, egy kicsit csavargatta, aztán - hopp - letépte tőből (a link a MFOR-ra vezet, ahol lehet olvasni a Magyar Innovációs Szövetség leveléről >>>).
Eddig sem volt ez a mi kis innovációnk az a nagy izomjani, aki lenyomott mindent és mindenkit, de szemmel láthatóan most kimondottan gyenge állapotában van. Hogy lesz-e még belőle valami - nem lehet tudni. Talán egyszerűbb lenne le is lőni, mint a lovakat, hogy ne szenvedjen tovább.
A hír olvastán nehány kérdés és gondolat:
1. mit is jelent a hír pontosan - mi mennyivel csökken?
2. a hír nem kapott valami nagy hangsúlyt a médiában - ennek számos oka lehet - egyik például, hogy az innováció senkit nem érdekel,
3. lehet, hogy az innováció tényleg nem integrálódott a magyar társadalomba és azokon kívül, akik - hát, khmmm, khmmm, hogy fejezzem ki magam finoman?! - szóval azokon kívül, akik ebből élnek, senkit nem érint meg,
4. valami olyasmi rémlik, hogy a hosszú távú gazdasági növekedés egyik alapja a k+f és innováció (mellette az oktatás) - és ha ez tényleg így van, akkor helyes-e ezeket a költségvetési tételeket megkurtítani (feltéve, ha van egyáltalán kimutatható haszna)?
5. amúgy logikus lenne, hogy nem lehet diszkrecionális módon innoválni - azaz egyik évben van innováció, aztán következő évben nincs (bár úgy tűnik, hogy most egy kicsit böjtölni fogunk: itt a hét szűk esztendő - miért pont innovációra költenénk?).
Szóval mi a véleménye? Áldozzon az állam innovációra vagy ne? És ha igen - mennyit?
